Maraton jellegű felolvasással kezdődött október 1-jén Kolozsváron a Bretter Kör évadnyitó találkozója a Bulgakov kávéházban. Márkus-Barbarossa János Fidelius törperegényének kéziratát olvasta fel Köllő Csongor színművészeti hallgató. A könyv nyomtatásban még nem látott napvilágot. Márkus-Barbarossa János elmondása szerint a könyv először német nyelven fog napvilágot látni, csak utána kerül sor a magyar nyelvű publikálásra. A felolvasott szöveg hallatán jól kirajzolódik néhány kolozsvári irodalmi figura alakja, jelleme, tevékenysége. A történet főszereplője, kulcsfigurája Fidelius, köré csoportosul még néhány jellegzetes szereplő. /Varga Melinda: Évadnyitó a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. október 17.
Kettős könyvbemutatót, egyben író-olvasó találkozót tartott Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Ambrus Lajos Az én szőlőhegyem címet viselő prózakötetét és L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában című esszékötetét Burus János Botond és Király Zoltán mutatta be. A meghívott szerzők József Attila-díjasok, Ambrus a budapesti Kortárs szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként, Simon a Magyar Írószövetség titkáraként folytat irodalomszervezői tevékenységet, ráadásul mindketten a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának jeles ismerői. Az én szőlőhegyem szerzője az emlékek sebességével mozog térben és időben L. Simon László költő, az elmúlt évek magyarországi kultúrpolitikai eseményeinek résztvevője, az ellehetetlenített kulturális intézményekről, a működésükben korlátozott írószövetségekről, az állagmegőrzés szintjén sem védett épített örökségről, zenészek, képzőművészek, színészek megszűnt érdekvédelmi szervezeteiről fest átfogó, tényeken alapuló összképet. /A művészet abroncsai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2007. október 26.
Kolozsváron a Bretter György Irodalmi kör ülésén bemutatták Bréda Ferenc Golania Magna Secunda /Irodalmi Jelen, Arad, 2007/ című esszékötetét. Újrakiadásról van szó, először a Golania Magna 2005-ben látott napvilágot a Grinta Kiadónál. -A mi kultúránkban a mitokritika csak most kezd gyökeret verni. Marginális műfaj – jellemezte Bréda a mitokritikát. A könyv többek között két olyan szerzőről is szólt, akiknek a könyv születésekor még nem adták ki kötetüket (Muszka Sándor és Márkus András), a Bretter-körökön elhangzott szövegeikből inspirálódott az író. /Varga Melinda: Golania Magna Secunda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2007. november 8.
Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja Venczel Péter, zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera tagja volt. Venczel Péter pályáját oboistaként kezdte, utána tért rá a zongorára. Teatrológia szakon szerzett egyetemi diplomát. Ezután került kapcsoltba az operával és kezdett el rockoperát komponálni. /Varga Melinda: Zenés Bretter-kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2007. december 13.
A megszokottól eltérő módon zajlott az évadzáró a Bretter körben december 10-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban: bárki hozhatott magával műveket, klasszikusokat, kortársat, sajátot is, mindezt felolvasta, de a szerző nevét nem fedte fel. Ezt követően szavazással döntötte el a hallgatóság, hogy az illető szerzemény pokolba, mennyországba vagy a purgatóriumba kerül. /Varga Melinda: Anonim szerzők Brettere. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2007. december 17.
December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2008. január 21.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör eddigi, a Bulgakov irodalmi szalonjában megtartott körök helyszíne ezután a pince lesz, ez sokkal családiasabb hangulatot ad. Elindul egy ún. Golania Magna felolvasó-sorozat, amelyre minden második héten kerül sor. A felolvasóest-sorozatot Karácsonyi Zsolt indította el. A költő készülő verseskötetéből olvasott fel néhány szemelvényt. A beszélgetés alapfonalát a sámán- és váteszköltő közti különbség képezte. Kiderült, hogy Karácsonyi Zsolt sámánköltő. /Varga Melinda: Egy sámánköltő jelenései. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2008. január 28.
Brassói szerzőt látott vendégül január 26-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára című kötetét mutatták be. A szerző verseit László Károly színművész méltatta. Józsa Attila főleg társadalmi, istenes és szerelmi témájú verseket ír. Román nyelven is versel. A könyvbemutató után Murányi Tóni és zenekara lépett színre. /Varga Melinda: Egy sorsszimfónia játékai a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2008. február 13.
„Élő klasszikusként” köszöntötte a kolozsvári Bretter György irodalmi körben Király Lászlót Karácsonyi Zsolt költő. Király László Míg gyönyörű késemet fenem című új verseskötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. Király László pályaképe fontos elemeként említette az egykori kolozsvári egyetemi színjátszókörben betöltött szerepét. /„Minden jó költő hatott rám” = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 21.
XVIII. századi írók kerek asztala című beszélgetésre, szellemtörténeti játékra került sor Kolozsváron a február 18-án tartott Bretter György Irodalmi Körön. Az est meghívottja Egyed Emese költő, irodalomtörténész volt, aki a kor hangulatát illusztrálandó, XVIII. századból származó könyveket hozott magával. A meghívott beszélgetőtársa Bréda Ferenc volt. Elmondása szerint Egyed Emese komoly kutatásokkal foglakozik az irodalomtörténet prérijén, ez a fajta tevékenysége kuriózumnak számít. Egyed Emese külön feladatot látott Barcsay Ábrahám és a felvilágosodás világában. Barcsay világában a szelídséget, a békét, egyfajta tehetetlenséget vélt felfedezni, aki kevés művet hagyott maga után, de az nagyon inspiratív. Egyed Emese mesélt a XVIII. századi kordivatról, hogyan kapcsolódik össze a kultúra a személyességgel, milyen kapcsolatban áll egymással az olvasás és a felidézés. /Varga Melinda: Kalandozás a XVIII. század irodalmába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2008. március 6.
Kolozsváron a Bretter Kör találkozóján Láng Orsolya verseit mutatták be. Bréda Ferenc ígéretes tehetségnek nevezte a szerzőt, véleménye szerint nagy irodalmi karrier áll előtte. /Varga Melinda: Ígéretes tehetség a Bretter körön. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2008. március 12.
Kolozsváron a március 10-i Bretter György Irodalmi Kör meghívottja egy pályakezdő szerző volt. Papp Zakor Ilka, a Báthory-líceum végzős diákja prózai írásokat hozott magával. A fiatal szerző novellái már megjelentek a Korunk folyóiratban. /Varga Melinda: Barokkos próza a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/
2008. március 19.
Március 17-én fiatal filmrendezők voltak a kolozsvári Bretter-kör vendégei. Jakab-Benke Nándor Thrilla és Hústorta, illetve Oláh-Badi Levente Kalap és Kukorica Jancsi című rövidfilmjeit tekinthette meg közönség. A fiatal filmrendezőkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett. /Varga Melinda: Egy kalap alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2008. április 2.
Rafi Lajos gyergyószárhegyi cigány költő mutatkozott be a kolozsvári érdeklődőknek a Bretter György Irodalmi Körön. A költőt barátja, régi ismerőse, Ferenczi Attila tanár, költő bemutatta őt be. Rafi Lajos Földhöz vert csoda /L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007/ című kötete utószavában Kemény István magyar költőnek nevezte a bádogmunkás költőt. „Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás – írja. – Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy is kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel. ” A költő elmondta, hogy versei magyarul születnek, utóbb ülteti át őket cigány nyelvre, azonban az első magyar változat meg a cigányból visszafordított tükörfordítás között ég és föld a különbség. /Darvas Beáta: Időutazás bádogmunkás költővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. május 7.
Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja május 5-én Jancsó Noémi fiatal író- és költő volt, aki munkáiból felolvasott. Életkorához képest túlságosan is tehetséges, mondta Szilágyi István, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője. /Marton Györgyi: A női lélek mélységében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2008. május 21.
François Bréda /Bréda Ferenc/ könyvéről volt szó Kolozsváron, május 19-én a Bretter György Irodalmi Körön. Bréda De Amore című könyvében személyes szerelmi élményeiből próbálta megérteni a legfontosabb törvényszerűségeket. /Varga Melinda: „Legfelsőbb erő a szerelem” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2008. június 4.
Június 2-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Körön Szántai János mutatkozott be. Szántai Jánosnak jelentős szerepe van a magyar kultúrában – mutatta be a meghívottat Bréda Ferenc író. Szántai készülő három kötetéből olvasott fel részleteket. /Varga Melinda: Könyvvel a klozettre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 24.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1992 óta működik, pályakezdő, illetve már befutott irodalmárok részvételével. Az irodalmi fórum 2007–2008-as évadját Pethő Loránd elnök értékelte. Szerinte a Bretter-kör Erdély legaktívabban működő irodalmi köre. A pályakezdők fellépései bizonyítják: az erdélyi irodalom jó utánpótlással büszkélkedik. Versekkel Vitus Ákos, Varga Borbála mutatkozott be, prózában Jancsó Noémi, Papp Zakor Ilka és Láng Orsolya, aki verseket is ír. Az irodalmi kör repertoárját nagy nevek gazdagították: Egyed Péter 23 buborék. A kurszk balladája, Bréda Ferenc Golania Magna Secunda esszékötetével, Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára, Király László Míg gyönyörű késemet fenem című művével. A meghívottak között szerepelt Egyed Emese és Karácsonyi Zsolt is. Tervezik a román írókkal való kapcsolat kialakítását, egyfajta multikulturális szellem megalapozását. /Varga Melinda: A multikulturalizmus felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. október 15.
Közel másfél órás rövidfilmszemlére és az azt követő interaktív beszélgetésre látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör Felméri Cecília filmrendezőt. A Kakukk címet viselő rövidfilmmel Felméri Cecília teljesen egyéni, kiforrott, saját világot teremtett. A film erotikus mese, vígjátéki háromszögtörténet. Az esten a rendező animációit is levetítették, többek közt az Örkény István Egypercesei alapján készült munkáit is. Felméri Cecília elmondta, hogy először jogásznak készült, majd a bábszínháznál szerzett bábszínész-tapasztalat után döntött úgy, hogy a film az, ami leginkább érdekli. Jelenleg hat filmje van. A rendező az év végéig fog elkészíteni egy Mátyás királyról szóló dokumentumfilmet, amelyben arra szeretné fektetni a hangsúlyt, hogy mit tudnak a kolozsváriak az 550 éve megkoronázott királyról. /Butyka Anna: A Kakukk és Örkény Egypercesei a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2008. október 15.
Felméri Cecília filmrendező animációs filmjeit, valamint Kakukk című kisjátékfilmjét mutatták be a Bretter György Irodalmi Körön. Az évadnyitón népes közönség fogadta a pályakezdő rendező alkotását, aki a 39. Magyar Filmszemlén megkapta a Legígéretesebb fiatal tehetség díjat. /Varga Melinda: Népmese alapú játékfilm. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2008. október 22.
Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztő helyettese Ússz, Faust, ússz! című művét, készülő kötetének egyik szemelvényét olvasta fel október 20-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör estjén. Bréda Ferenc bevallotta, eleinte nem értette, csupán a harmadik olvasat után jött rá, hogy mit tartalmaz a szöveg, ezután hosszabb tanulmányt írt a költeményről. /Varga Melinda: A vers mint erős alkohol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 31.
Botrányos volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör október 27-i találkozója. A rendezvény meghívottja, dr. Lónay Gyula székesfehérvári jogász, a magyar nyelv rejtélyeiről szóló könyvét /A magyar nyelv misztériuma – A héthangra épülő ősnyelv/ szerette volna bemutatni. Előadását beszólásokkal szakította meg két nagyra becsült avantgárd irodalom-szakértő. A két fiatal üvöltözte észrevételeit, később annyira belemelegedtek, hogy a meghívott helyett ők tartották meg az előadást. Az egyik megfenyegette dr. Lónay Gyulát: ha nem hall azonnal értelmes dolgokat, nagyon elkezd kötekedni. Erre többen távoztak. Akik maradtak, hallhatták, hogy a két kötekedő kérdéseivel próbálta lehetetlenné tenni az előadót. /Potozky László: Merénylet a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2008. november 6.
Böszörményi Zoltán volt a kolozsvári Bretter Kör meghívottja november 4-én. A jelenleg Monacóban élő szerző Az éj puha teste című legújabb regényét mutatta be. Az író és Bréda Ferenc véleménye megegyezett abban, hogy a bemutatott regény a szélesebb körökhöz szól. A szerző elmondta: egészen fiatal korában is próbálkozott írással, azonban a sors úgy hozta, hogy irodalmi pályája megszakadt üzleti elfoglaltságai miatt. Öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy folytatja félbeszakadt irodalmi tevékenységét: azóta a mostanival együtt két regénye és pár verseskötete jelent meg. Az éj puha teste nem önéletrajzi regény, de mint minden irodalmi műben, megtalálhatók benne a szerző személyiségének lenyomatai. /Potozky László: Az éj puha teste. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2008. november 19.
Demeter Ferenc bábszínész volt Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja, aki felolvasta írásait. Bréda Ferenc kritizált: „Próza, de nem epika” – állította. Márkus Barbarossa János vette védelmébe a szerzőt. /Potozky László: Kísérletező próza a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2008. november 22.
Nem mindennapi költői tehetség volt jelen Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A huszonkét éves Kiss Nelli, a Pécsi Tudományegyetem jog és magyar szakos hallgatója, Erdélybe az ERASMUS, az egyetemek közötti áthallgatást támogató program révén került. Ma este költőt avatunk, jelentette be Farkas Wellmann Endre. /Potozky László: Költőavatás a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2008. december 17.
December 15-én Kolozsváron a Bretter-körön mutatták be Bréda Ferenc író, költő, esztéta Boldogok és Bolondok kötetét /AB-Art Kiadó, Pozsony/ című kötetét, mely az időhöz való viszonyulás és a beszédmód filozófiája köré építkezik. /Varga Melinda: A boldogság nyelvi kulcsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2009. január 21.
Január 19-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban a Bretter György Irodalmi Kör vendége Egyed Péter egyetemi tanár volt, a Darkó István novelláit és hangjátékát tartalmazó A következő pillanatban. Macskarádió /Kriterion, Kolozsvár, 2007/ című kötet szerkesztője. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. Egyed Péter emlékezett vissza huszonhat éve elhunyt író- és színészbarátjára, Darkó Istvánra /1954-1983/. A könyv első része harminchat novellát tartalmaz, a második része a Macskarádió címmel hangjáték (rádiójáték). /Ferencz Zsolt: Macskarádió különkiadás a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2009. január 28.
A kabarék világába, a kommunizmus idején dívó színjátszás fortélyaiba, egy irodalmi és pedagógusi pálya világába avatott be Jancsó Miklós színművész, író, beszédtechnikus a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján, Kolozsváron. A meghívott színész hat kötet szerzője, amelyekben jórészt a humoros írások dominálnak. /Varga Melinda: Humoreszkek világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2009. február 2.
A kolozsvári Bretter Gyögy Irodalmi Körön résztvevőket megkérné Jancsó Noémi, hogy amíg a meghívott szerző felolvassa a verseit és a vita lezajlik, ne fogyasszanak alkoholt és ne cigarettázzanak. Ezzel a Bretter-kör inkább hasonlítana egy kulturális rendezvényhez, mint egy kocsmai beszélgetéshez. /Jancsó Noémi: Megújuló Bretter-kör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2009. február 11.
Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
